Jön a vizsgaidőszak, úgyhogy lassan időszerű a jegyzeteinkből kioldott tintával aranylövést adni magunknak és élvezni, ahogy a basszusok berezgetik a vénánkból kiálló Parker tollbetétet. Ennek örömére pedig íme a legújabb válogatásom. Többnyire hip-hopos beütésű, rettenet mélysávokkal, de persze a közepéről nem hiányozhat egy kis dubstep hentelés. Meg breakcore-swing. Csak saját felelősségre és csak azoknak, akik szeretik az elborult elektronikus zenét.
Tracklist: 1.Black Chow – Purple Smoke || 2. The Bug – Poison Dart (feat. Warrior Queen) || 3. Boreta – Bubblin’ in the Cut ||4. Borgore – Guided Relaxation Dub || 5. Bar 9 – Midnight || 6. Igorrr – Brutal Swing || 7. Bar 9 – Murda Sound || 8. Milanese – Caramel Cognac || 9. Harmonic 313 – Dirtbox ||10. Modeselektor – The Dark Side of the Sun (feat. Puppetmastaz) ||11. The Bug – Skeng || 12. Milanese – The End (Off mix) || 13. Darkstar – Aidy’s Girl’s a Computer
Akinek ez bejött, másszon beljebb! A kattintáson túl egy halom hasonló jellegű mix vár rátok. (tovább…)
A Dream Sequence Crew igencsak belehúzott. A nyár végén elcibálták egy buli erejéig Candlestickmakert, ami már önmagában hatalmas jóság, a parti második felvonásával viszont jócskán tetézni fogják október 22-én.
Hetek óta nyüsszögök, hogy nincs egy rendes rave mixem, ám most már van. Spartz egy korábbi cuccát, az irdatlan meredek Corefestet már linkeltem, a mostani mixe, a SaveTheRave pedig egy, a 90-es éveket idéző, oldschool táncmuzsika. Ennél többet nem is kell mondanom, elő a glowstickekkel és csapassátok.
Épp az 8tracks.com-mal játszadozom, és gondoltam, ha már úgyis ott vagyok, megörvendeztetlek titeket egy 40 perces válogatással. Ilyennek szeretnék egy estét, egy sötét, klausztrofóbiás, vagy 2 méter magas pincében, ahol a hajad vibrál, a beleid pedig beleremegnek a mély hangokba, a fényektől epilepsziás rohamot kapsz és az egész hely fülledt a statikus elektromosságtól. Lassan indítva, aljas basszusokkal, majd egyre gyorsulva, széttördelt ritmusokkal, zajos dallamokkal, egyre keményebb döngöléssel. A zenei stílusoknak egy tonna taget raktam, de hát tényleg. Mindegyik szám rengeteget pörgött nálam, és mindegyikről rengeteget tudnék írni, de nem teszem, inkább hallgassátok.
Broken Nights – deadhead’s mix @ braincrack.hu
Az ajánlott hallgatási sorrend a következő (ha a lejátszó ettől eltérne (ha másodszorra hallgatod, akkor biztos el fog), és elegen nyüsszögtök, akkor összevágom egy .mp3-ba a cuccot és feltöltöm nektek): 1. Modeselektor – Hyper Hyper (feat. Otto Von Schirach) | 2. Hybrid – Falling Down (Kosheen DJ’s remix) | 3. Broken Haze – Raid System (feat, Xlii) | 4. Mantra Porno – Skip (Xenophobe of NeurotoxiN remix) | 5. Broken Haze – Against the Wall (Against the Again mix) | 6. Huoratron – $$ Troopers (Distrakt Remix) | 7. Venetian Snares – Kakarookee Hates Me | 8. 65daysofstatic – Four Score And (Some Drum N’ Bass)
InS4n3 linkelte ezt a remek kis fél órás dokumentumfilmecskét a breakcore-ról, amit meg kell, hogy osszak veletek. Szívem szottya a műfaj, mert imádom, ahogy teljesen pofátlanul a popzenétől a disznóröfögésen át a metálig és a komolyzenéig bármit magába tud olvasztani. Megragad valamit, kiszakítja az eredeti kontextusából, majd a jelentését úgy kifacsarja, hogy Derridának, a dekonstrukció atyjának még a sírban is merevedése van ezeket hallva. A Notes on Breakcore-ban pedig élő felvételek és beszélgetések láthatók a breakcore szcéna színe-javával arról, hogy hogy is vélekednek ők a műfajról. Hogy pár nevet mondjak: Doormouse, Bong-Ra, Dev/Null, Venetian Snares, Dj Scotch Egg, Drumcorps. Íme:
100 percnyi core-ság, így röviden. Spartznak amúgyis zsír mixei szoktak lenni, de ez mindent überel. Breakcore, hardcore, techno, gabba, happy hardcore, néha egy kis swing, vagy valami teljesen random, miközben végig döngöl. Az elmebeteg reszeléstől az olyan debil számokig, amin Szöszi kollegával úgy kuncogtunk, mint két tizenhárom éves dodgemezés közben. A mellettünk levő szobából @korovjov is megemlékezett két twitter üzenettel az eseményről, amihez nem is fűzök kommentárt:
just reaized there wasn’t a construction going on in the building (again). no.
it’s only @d34dh34d & @hrontar’s xyzcore pounding on the walls like a psychotic bullraping sledgehammer in humping season.
Érdemes felnézni a The Mix Files blogra, ahol Spartz és még két másik arc mutatja be igencsak masszív mixeit.
A CoreFest lejátszásához katt a flash-es lejátszó csodára, a lerántásához rapidshare link itt e, a továbbra kattintva pedig a tracklistet láthatjátok.
UPDATE: óh, és ha ezt hallgatva bikinis csajok kopogtatnak be az ajtótokon, hogy ezzel a roppant jó zenei ízléssel rendelkező fiúval/lánnyal olajoztassák be magukat, akkor Szöszinek rebegjetek hálát, amiért ezt a stuffot megtalálta. (tovább…)
A Yava nevű formáció lenyúlta magának a zseniális “folcore” kifejezést, ami sokkal inkább a Széki Kurvát illetné. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy a zenei stílusok képébe röhögő, mindenen áthágó, teljesen csapongó és eklektikus bandák az új évezredre jellemzőek, de szerencsére ilyenkor előkerül valaki, hogy emlékeztessen: létezett ám régen is jó zene. A ‘90-es évek közepe tájékán voltak aktívak, és olyan szinten elborultak, amit egy nagyjából magyar bandától a legmerészebb álmaimban sem várnék el. Zajos, irdatlan breakcore alappal és reszelő gitárokkal, mindezt népzenével megtoldva. Bele sem merek gondolni, hogy a koncerteken hogy nézhetett ki a csárdásozó mosh pit.
Széki Kurva – Balkan Express //az első 2 percet bírjátok ki vagy tekerjétek át//
Három lemezük jelent meg, Music for Joyriders, The Fearless Vampire Killers és The Sound of Dead Goats címekkel. Érdemes elolvasni a történetüket, mert nagyon meredek, tele emigrálással, halállal és hasonló kalandos dolgokkal. Széki Kurva tribute bandáért kiáltok! Amúgy ismertek hozzájuk hasonló, ám jelenleg is aktív magyar formációkat?
Bár csak április közepén fog megjelenni, de a netről már lekukázható az új Venetian Snares album, a Filth demója (hogy miben tér el a nem-demótól, azt majd csak április közepe után fogjuk megtudni). És hogy milyen? Megsemmisítő, teljesen beteg és nagyon durva. Már az olyan debil számcímek is sokat elárulnak az anyagról mint a Chainsaw Fellatio, Mongoloid Alien vagy a Kakarookee Hates Me. Aaron Funk a fejedbe vág egy csavarhúzót, és a potméterekkel együtt az agyadat is csavargatja, miközben a falba döngöli az arcod. Íme egy tíz perces ízelítő:
Venetian Snares – Filth preview
A továbbra kattintva pedig a lemez első számát, a Deep Dickninget fülelhetitek meg. (tovább…)